Vaporastu - 4. részlet

Lassan beesteledett. Chester azt hitte, hogy pikk-pakk ott lesz a nagynénjénél, de erősen elszámolta magát. Több órába telt neki eltájékozódni és eljutni gyalogosan ahhoz a bizonyos házhoz. De végül ideért. Jinny néni háza. Ugyan olyan akár a többi ház a város ezen felében. Chester meg se találta volna ha nem térképpel felszerelkezve jött volna. Az ablakon át sárga fény szűrődik ki, belül mozgolódás. A fiú elrakja a térképét és nagyot sóhajt. Régen járt itt utoljára. Talán 10 éves lehetett, akkor is csak pár napig volt itt vendégségben édesanyjával. Lassan fellépdel az ajtó előtti pár lépcsőfokon, majd az ajtóhoz emeli a kezét. Kopogni készül, de mégis tétovázik. Talán még Ő se tudja miért, de mégis vár. Lehet az izgalom teszi vele. Most tudatosult benne, hogy itt kezdődik az új élete. Más város, ahol eddig még alig-alig járt. Más ház, más környezet. Chester alapvetően nem szereti a változásokat így ez neki egy kissé megpróbáltató. Újra nagy levegőt vesz és mikor már kopogna az ajtón, Jinny néni belülről nyitja ki. A meglepődöttségtől Chester picit megugrik.
- Jaj Chester! Hát ideértél épségben! Mutasd magad! De megnőttél! Milyen férfias lettél!
Chester nem tud megszólalni, hisz nagynénje nem is engedi szóhoz jutni. Csak áll miközben Jinny néni nézegeti a fiút, húzogatja a ruháját és tapogatja minden porcikáját. Mint ahogy a rokonság nagy része szokta. Jinny néni már nem mai csirke, de mégis jól tartja magát. Chester édesanyjának a nővére. Nem lehet tudni a korát, nem szokta csak úgy elárulni, csak annyit lehet tudni, hogy 40 felett van biztosan, de 10 évet letagadhatna. Valahogy rajta nem fogott az idő vasfoga. Élénkvörös hullámos haj, jelenleg kontyba feltűzve, és kissé foltos otthonka van rajta. Klasszikus nagynéni szerelés. Ahogy végzett Jinny néni Chester végigtaperolásával, gyorsan be is tessékeli a házba. Bent fényárban úszik a lakás, vagy legalábbis sokkal fényesebb mint odakint. Chester kissé hunyorogva lép beljebb. Nagynénje előre is szaladt a konyhába, hiszen meleg étellel várta már a fiút.
- Gyere! A konyhába!
Kiabál Chesternek. A fiú azt se tudja merre mi van, így csak a hangot követi. Az előszobából a konyhába jut rögtön ahol az asztalon egy tál gőzölgő valami várja. Feltehetőleg főzelék, esetleg nagyon sűrű leves, de ez érdekli a legkevésbé Chestert, hisz jócskán megéhezett a nagy séta közepette. Le is ül a tányér elé és megragadja a kanalat, majd mohón elkezdi lapátolni befelé az ételt. Íz alapján se tudja megállapítani, hogy mit eszik. A lényeg, hogy jó íze van.
- Látom megéheztél. Ha kérsz még csak szólj, van bőven még belőle.
A fiú csak hümmög egyet, jelezve, hogy hallotta és felfogta amit Jinny néni mondott neki.
Hamar elfogy a tányérból az étel és Chester jóllakottan dől hátra székében.
- Áhh, köszönöm Jinny néni! Ez nagyon jól esett!
- Egészségedre!
Mondja mosolyogva Jinny néni, miközben friss teát tölt mindkettőjüknek. Leül a fiú mellé az asztalhoz, majd belehörpint teájába.
- Na mesélj Chester mi történt az úton! Könnyen idetaláltál?
- Hát, jól telt az utam, egész hamar megérkeztünk a városba a léghajóval. Mellesleg könnyen idetaláltam, csak a város nagyobb mint ahogy a térképen kinéz. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig kell majd sétálnom.
- Igen,igen. Elég nagy ez a város, sokan lebecsülik a méreteit, de mindenki hamar rájön, hogy nagyobb mint amekkorának látszik. Biztosan elfáradtál már, jobb lesz ha megiszod a teádat és felmégy a szobádba aludni, holnap jelenésed van!
- Jelenésem?
Kérdi Chester meglepődötten.
- Pontosan! Megbeszéltem egy barátommal, hogy szerezzen neked munkát. És szerzett! Méghozzá a legjobb egyetemnél! A Főnix egyetem múzeumában dolgoznál. Hát nem nagyszerű?
A fiú egy darabig nem tudja mit mondjon. Kissé túl gyors neki ez az egész, de végül rájön, hogy nagynénje csak segíteni akar, és ha ő nem keres Chesternek állást akkor senki se fog, hisz Chester nem arról híres, hogy önállósítsa magát e téren.
- De ez remek hír Jinny néni. És mi lesz ott majd a dolgom?
- Azt még én se tudom, de kértem, hogy valami neked való feladatot kapj. Majd ott elmondják mi lesz a dolgod. Holnap reggel nyolc órára várnak téged az egyetemnél. Mr. Anthony Smith-t keresd majd. És majd meg neki, hogy üdvözlöm!
- Rendben. Akkor a legjobb az lenne, ha tényleg elmennék aludni. Amúgy is elálmosodtam.
Chester feltápászkodik a székből és elindul a lépcső felé ami az emeleti szobába visz. A lépcső aljában még megáll és hátrafordul.
- Jó éjt Jinny néni.
- Jó éjt Chester, jó éjt!